Visszalopakodik az egyszintű bankrendszer? Likvidálják az MKB-t? Lenyúlja a jegybank az MKB-s betéteket? Nem, nem és nem. Nincs szó egyikről sem, Orbán Viktor és Matolcsy György csütörtöki bejelentése persze a papírformának megfelelően elég unortodoxra sikeredett. Egy nyáron elfogadott törvény nélkül aligha kerülne sor a szokatlan akcióra, pedig a törvénynek elvileg semmi köze az MKB helyzetéhez. Nincs, de legalábbis alig található racionális érv a döntésre.
A kormány felkérte az MNB-t, hogy szervezze újjá és erősítse meg az MKB Bankot - jelentette be csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök. Matolcsy György vállalta a feladatot, bejelentve, hogy a jegybank teljes mérlegével az MKB mögé áll, vagyis garanciát vállal a bank összes kötelezettségére. A Széchenyi Bank betéteseinek (feltételezhetően az OBA által nem biztosítottak számára) a kisebbségi tulajdonos magyar állam kárenyhítési alapot állít fel.
Fontosabb részletek
Matolcsy György jegybankelnök december elején levélben kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy kezdeményezze a jegybank felügyelőbizottságának mielőbbi felállítását. Az MNB elnöke arról is beszélt, hogy változtathatnak az alapkamat mértékén szükség esetén. Úgy vélekedett, hogy az egész EU ellen indulhat pénzügyi támadás jövőre. Azt is elárulta, hogy az MNB mire költi a nyereségét.
Holnap reggel 9 órától Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György jegybankelnök közös sajtótájékoztatót tartanak a Miniszterelnökségen.
Matolcsy György jegybankelnök szerint jövőre a Magyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata a pénzügyi rendszerünket érő "külső támadások" kivédése lesz az ársatbilitás és a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett. A jegybankelnök emellett az Európai Unió harmadik recessziós válságát vizionálja, amit nehezítő körülménynek tart hazánk szempontjából - hangzott el az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt tartott beszédében.
Átütötte a tavaly megállapított első, 500 milliárd forintos küszöbértéket a Növekedési Hitelprogram novemberben, e hónapban ugyanis 57 milliárd forintnyi friss szerződést kötöttek a kis- és középvállalkozások - derül ki a jegybank friss adataiból.
A két évvel ezelőtti 10,4%-ról 6,1%-ra csökkent mára a frissen felvett lakáshitelek átlagos kamatszintje Magyarországon. Kiszámoltuk, ez mennyivel alacsonyabb törlesztőrészletet jelent: az eredmény nagyon barátságos.
Továbbtanulásra adta a fejét Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az először a Figyelő által közzétett információk szerint nem kell majd feltétlenül órákra járnia - noha egy normális PhD-képzés itthon legalább háromévnyi tanulással, doktori szigorlattal és disszertációval jár. A Portfolio keresése szerint kifejezetten egyedi jelenség a világban, hogy egy jegybankelnök a tisztsége mellett végezzen doktori képzést. Az pedig csak hab a tortán, hogy az MNB egyik alapítványának a kuratóriumi tagja lehet a témavezetője.
A magyar gazdaságban hiányoznak a 4 százalék feletti tartós gazdasági növekedés feltételei, ezért le kell bontani a korlátokat, elsősorban a bürokráciát - jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerdán egy budapesti konferencián.
A Monetáris Tanács a Növekedési Hitelprogram második szakaszának egy évvel történő meghosszabbítása mellett döntött. A hitelszerződések megkötésére vonatkozó jelenlegi, 2014 végi határidő 2015 végére tolódik ki, a hitelek lehívására pedig, ahogy jelenleg is, egyes hitelcélok esetén további fél év áll majd rendelkezésre - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Erős hónapja volt a Növekedési Hitelprogramnak. A program második szakaszának tavaly október 1-jei indulása óta 402,7 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek a kis- és középvállalkozások - közölte az MNB. A hitelek 58%-a friss beruházási hitel.
A folyamatos jegybanki kamatcsökkentések a kamateredmény sort, míg a gyengébb forintárfolyam a devizaárfolyamból származó eredmény sort javította jelentősen és ez tette lehetővé, hogy az alapítványok számára úgy adjon át 200 milliárd forintnyi vagyont a jegybank, hogy közben az első félévi eredménye még mindig 18 milliárdos nyereséget tartalmazzon - többek között ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett első féléves jelentéséből. Az anyag egyik érdekes ábrája szerint jórészt a márciusi dollárkötvény-kibocsátás hatására (ami a jegybanki tartalékba került át) a tartalékok átlagos bekerülési árfolyama euróban kifejezve szép lassan felkúszott 290-ig, noha egy éve még 274-nél láthattuk. Mindez azt is jelenti, hogy ha a jelenlegi 311 körüli szinten maradna tartósan az euró árfolyama, akkor például euróként már "csak" 7-8%-os nyereséget tudna elkönyvelni a jegybank a devizahitelek forintosításához eladandó devizán. Igaz, mivel ez várhatóan sok milliárd eurós tétel lesz, így az általa kereshető nyereség még így is brutális összeget adhat ki, ami potenciálisan további "költekezés" előtt nyitná meg az utat. Erről bővebben az alábbi cikkünkben írtunk, illetve vélemény cikkben külön foglalkoztunk az alapítványi vagyonátadás közgazdasági képzést támogató részével:
Semmi okunk azt feltételezni, hogy bármi jó kisülhet abból, ha Matolcsy György és a jegybankunk 200 milliárdos fegyverrel száll szembe a közgazdaságtan főáramával. El sem tudjuk képzelni, hogy miként néz majd ki egy olyan tankönyv, ami "gyökeresen különbözik a neoliberális tanoktól". Bár a jegybankelnökünk szerint hazánkban 2010-től már ez a szemlélet uralkodik, mi nem értjük hogyan lehet egy ilyen gazdaságpolitikai gyakorlatra (bármilyen is legyen az) csak úgy azt mondani, hogy az egy közgazdasági iskola. Az pedig egyáltalán nem igaz, hogy a közgazdaságtudomány mai főárama meghaladott volna! Ráadásul mióta a jegybank dolga, hogy megreformálja a közgazdasági és pénzügyi oktatást? Ha már mindenképpen ragaszkodik hozzá a jegybank vezetése, hogy az állampolgárok pénzét (merthogy az MNB eredménye is az) ilyenre költse, akkor inkább segítse az egyébként nem is annyira rosszul működő közgazdasági karokat Budapesten. A tengernyi pénzével annyi jót tehetne!
Január 1-jével bevezeti az MNB a tavasszal beígért adósságfék-szabályozást - jelentette be a jegybank augusztus 27-én. Most a Magyar Közlönyben az ezzel kapcsolatos rendelet is megjelent.
A Magyar Nemzeti Bank úgy tud 200 milliárdot elkölteni, hogy még marad is neki. Mégis honnan? A lecsupaszított válasz az, hogy árfolyamnyereségből. Az erősebb forint mellett vett devizatartalékát most sokkal gyengébb forint mellett váltja a kormánynak, ezért pedig nyereséget számol el. Megkérdeztük a jegybankot, hogy pontosan milyen ügyletek állnak a dolog mögött és próbáltak-e minél nagyobb árfolyamnyereséget elérni valamilyen módon. Elmondásuk szerint ez utóbbi nem történt meg, míg az ügyletek konkrét részleteit nem mondhatják el, mert abból kikövetkeztethető lenne, hogy volt-e intervenció. Az ügy kapcsán hangsúlyozni szeretnénk, hogy szerintünk még messze nincs vége a történetnek, hiszen a jövő év elején esedékes forintosítás újabb brutális nyereséget hozhat majd a jegybanknak, aki úgy tűnik, nem lesz rest azt elkölteni.
A Transparency International közérdekű adatigényléssel fordult Matolcsy György jegybankelnökhöz. Ebben a TI azt kéri az MNB-től, hogy tárja fel: milyen politikai és szakmai felhatalmazás birtokában és milyen megfontolás alapján döntött úgy, hogy 160 milliárd forinttal támogatja a pénzügyi szakemberek képzését. A szervezet arra is kíváncsi, hogy a jegybank egyeztetett-e bárkivel is a gigantikus pénzköltést megelőzően. Közben az ügyben az ellenzék is meg szeretné hallgatni az MNB elnökét, azonban Matolcsy György a költségvetési bizottság ülésének összehívását törvénytelennek tartja.
Az MNB elnöke egy mai interjúban 6,5-7 százalékos hozamszintről beszélt az Eiffel Palace megvásárlása kapcsán. Vagyis tényleg elég drágán vásárolt a jegybank ingatlant. Legalábbis piaci szereplők manapság nem szoktak ennyit fizetni egy budapesti irodaházért.
"Saját közgazdasági képzést indít a jegybank, itt nem a mára meghaladott neoliberális tanokat fogják hirdetni" - nyilatkozta a vs.hu portálnak Matolcsy György jegybankelnök azzal kapcsolatban, hogy miért adott a Magyar Nemzeti Bank 200 milliárd körüli összeget alapítványainak. Hangsúlyozta: az alapítványok vagyonukat csak magyar állampapírban tarthatják. Arról is beszélt, hogy miből van erre pénze a jegybanknak: pénzteremtéssel és a kéthetes betét révén hitelből jön a fedezet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke módosította a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokat.
Véget ért a Magyar Nemzeti Bank kétéves kamatcsökkentési ciklusa, ezért itt az idő, hogy véleményt mondjunk a hátrahagyott 24 kamatvágásról. Matolcsy György jegybankelnök nem volt fukar a döntéshozók méltatásával, amit a keddi bejelentésen megjelent külső tanácstag hálásan meg is köszönt. Az örömünnepről már csak a pezsgőbontás hiányzott, de vajon tényleg ennyire nagy sikertörténetről van szó? Következzen hát a számvetés!
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Nyitott a külföldi békejavaslatokra is.
Egyre súlyosabb a belharc.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
